A történelmi Őrséghez tartozó, Zala völgyében fekvő település első okleveles említése 1393-ból származik (Pankaz). Ekkor a falu lélekszáma alig haladja meg az ötszázat. A helység neve a Pancoz/Pangracius/Pongrác személynévből ered. Egyházilag a közeli Nagyrákoshoz tartozik.
Temploma nincs, különösen értékes műemléke az 1754-ben állított szoknyás harangláb.
A szoknyás haranglábról bővebben itt tájékozódhat >>
Az 1870-es évek táján olasz vándorégetők dolgoztak a faluban. Ez szolgált az alapjául a nevezetes pankaszi téglagyárnak, mely több mint egy évszázadon át szolgáltatta a jó minőségű építő anyagot – nem csak a környék épületeihez. A gyár épületei még megvannak, de 2003-ban megszűnt a termelés.
Az 1885-ben épült egykori iskolában értékes néprajzi gyűjtemény tekinthet meg a látogató.
Az Őrség leggazdagabb helytörténeti gyűjteménye itt látható >>
A harangláb mellett egy XIX. századi kovácsműhely található.
Bővebben itt tájékozódhat róla >>